Nagyon regen irtam, vagyis ez sem igaz, van egy csomo piszkozatom, de egyet sem töltöttem fel, mindet megbantam volna.
Honapok ota van rajtam vm atok, mindenki atcsesz, szorakozik velem, az erzeseimmel, a baratsagommal, megalaznak, igergetnek majd atvernek..
S ez erdekelne..hogy nalatok hol van a hatar? Hol mondja azt az ember, hogy no most aztan eleg, velem ezt nem teheti meg soha többe senki. Mert valljuk be, azert jo nehany lehetöseget szoktunk adni..
Minap ket kedves baratunkkal borozgattunk, es ök mondtak nekünk meg a faint, miszerint ra kell jönni, hogy senki masra nem lehet szamitani, csak a parunkra.(jobb esetben). Nem erdemes szivesseget kerni, ugyis visszaüt. Nem erdemes kedvesnek lenni, ugysem kapod a felet sem vissza.
Borzalmas meg ujraolvasni is, nemhogy megtenni. En konkretan nem vagyok ilyen, de teljesen felesleges sok energiat feccolni dolgokba.
Munka: muszaj, kell a penz, de nem mindenaron.
Baratsag: hatart kell tartani, ha tul közel engeded, meg jobban faj, ha bant
Ami fontos: Gyerekek, Csalad..
Tul kell ezeken lepni, nem könnyü, de megy.
Nem tudom, nehéz ügy. Nekem csak néhány nagyon közeli barátom van, akikért szinte bármit, ha csalódok bennük, nekik megmondom és kész, megértik. Sajnálom, hogy sok negatív dolog ért :(
VálaszTörlésHa az ember egy kapcsolatban - legyen az barátság vagy szerelem - őszinte lehet, az mindennél többet ér.
VálaszTörlésDe a kapcsolatok változhatnak és a bennük lévő emberek is. Nem jobbak, nem rosszabbak lesznek. Mások.
Lehet mégis együtt maradni, bár valamelyik fél nem boldog, nem őszinte.
Lehet elhanyagolni, bár ez igen etikátlan.
És lehet őszintén elmondani, de ez fáj. Mindkettőnek.
Én mégis ez utóbbit tartom helyesnek.
"A barátság az égvilágon semmit nem követel, kivéve egyvalamit: őszinteséget. Csak ezt az egyet, de ez nem kevés."
Nehéz adni és kapni is őszinteséget.
Két igazi, közeli barátnőm volt életemben. Ők olyanok voltak nekem, mint egy-egy szerelem. De sajnos mindkettőnek messze kellett költöznie tőlem. Nekik: új élet, új élmények (jók és rosszak is). Nekem: maradt a remény, hogy egyszer hazajönnek. De sajnos nem. Fájt. És még most is fáj. De nem bánom. Mert így tudom, hogy még élek, hogy érzek. Ha nem fájna, az azt mutatná, hogy sosem szerettem őket igazán.
Szívem minden szeretetével kívánok Nektek minden jót!
L
Ha szerettel volna, soha nem adod fel a baratsagunk, soha nem adsz fel engem. A legnagyobb bajban hagytal el..megbocsajthatatlan. Ehhez nincs köze az öszintesegnek.
VálaszTörlés